1. Bevezetés

Ez az útmutató azért készült, hogy segítse a közintézményeket az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Ehat. tv.) előírt, energiamegtakarítási intézkedési terv készítésére vonatkozó feladataik végrehajtásában.

Az Ehat. tv. 2017. január 1-től hatályosan kiegészült a 11/A. §-sal, mely a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért szolgáló szervezet vezetője számára az alábbi feladatokat írja elő az energiamegtakarítási intézkedési terv készítésével kapcsolatban:

1. ötévente a Hivatal (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;
2. végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig megküld a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;
3. a Nemzeti Energetikusi Hálózat által működtetett online felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vonatkozó energiafogyasztási adatokat;
4. gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;
5. együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)-d) pontban meghatározott feladatok ellátása során

Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ehat. vhr.) 7/D. § (1) d) pontja értelmében a Nemzeti Energetikusi Hálózat közintézményekkel kapcsolatos feladatai körében szakmai segítséget nyújt a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épületekre vonatkozó energiamegtakarítási intézkedési terv elkészítéséhez.

A Nemzeti Energetikusi Hálózat illetékes irodáit az Ehat. vhr. 10. melléklete határozza meg. A fővárosban összesen 15 NEH iroda működik. Az alábbi táblázat mutatja a fővárosi NEH irodák illetékességét, székhelyét és e-mail elérhetőségét:

2. Az energiamegtakarítási intézkedési terv célja

Az energiamegtakarítási intézkedési terv (a továbbiakban: intézkedési terv, EMIT) készítésének célja, hogy az épület fenntartásáért és üzemeltetéséért felelős szervezet az épületre vonatkozóan feltárja az energiamegtakarítási lehetőségeket, ütemtervet készítsen a megvalósítandó intézkedésekre, azokat a tervnek megfelelően végrehajtsa, és ezzel igazolhatóan energiamegtakarítást érjen el. Fontos a reális és megvalósítható célok kitűzése, valamint a megvalósításhoz szükséges források és az elérhető megtakarítások előzetes kalkulációja. A tervben az energiamegtakarítási intézkedéseket meghatározott bontásban kell bemutatni: beruházást nem igénylő rövidtávú beavatkozások, minimális ráfordítást igénylő beavatkozások, beruházással járó intézkedések és forrás esetében (pályázat, támogatás) megvalósítható beruházással járó intézkedések. Nagyon fontos hangsúlyt helyezni az adott épület üzemeltetése során, valamint az épülethasználók szemléletformálása révén elérhető energiamegtakarítási lehetőségekre.

3. Határidők és a benyújtás módja

Az intézkedési tervet öt naptári évre kell készíteni, és a készítés évében március 31-ig megküldeni az illetékes NEH iroda felé. EMIT-et első alkalommal 2017. március 31-ig kellett benyújtani. Ez az esetek jelentős részében nem történt meg. Amennyiben az arra kötelezett elmulasztott 2017-ben EMIT-et készíteni és beadni, akkor 2018-ban a 2018. január 1-től 2022. december 31-ig tartó időszakra kell azt elkészítenie, és 2018. március 31-ig kell megküldenie az illetékes NEH irodának. Amennyiben a március 31. határidőt nem sikerül tartania, a 2018ban készülő intézkedési terv abban az esetben is a fent jelzett ötéves időtartamra vonatkozzon. Az intézkedési terv végrehajtásáról és az elért energia megtakarításokról évente kell jelentést készíteni, melyet a tárgyévet követő év március 31-ig kell benyújtani az illetékes NEH irodának. A fenti példánál maradva, a 2018-ben készült tervről első alkalommal 2019. március 31-ig kell benyújtani a megvalósításról szóló jelentést, amely a 2018. évben megvalósított intézkedésekről, és az azok hatására elért energia megtakarításokról szól. A megtakarítások kimutatásához szükséges, hogy rendelkezésre álljanak az energiafogyasztási adatok legalább az energiamegtakarítási intézkedési terv készítését megelőző egy évre, valamint a terv készítésének évétől folyamatosan.

Az intézkedési terveket és az éves jelentéseket elektronikusan kérjük megküldeni az illetékes NEH iroda e-mail címére. A NEH irodák elérhetőségei Budapest Főváros Kormányhivatala honlapján is megtalálhatók. Kérjük, hogy az elkészült energiamegtakarítási intézkedési terveket és éves jelentéseket két különböző formátumban is küldjék meg a NEH irodának. Egyrészt a benyújtásra kötelezett szervezet vezetője által aláírt és beszkennelt formában, másrészt – a későbbi feldolgozás segítése érdekében – a szövegszerkesztővel készített dokumentumot PDF-ként elmentett formában.

4. Az energiamegtakarítási intézkedési tervet készítő szervezet

Az Ehat. tv. szerint az intézkedési tervet épületre/épületegyüttesre vonatkozóan kell elkészíteni. Ezt a főszabályt figyelembe véve nem elfogadható az, hogy több telephelyre közös EMIT készül.  Amennyiben egy közintézménynek több telephelye is van, akkor mindegyik telephelyre – amennyiben a telephelyen több épület is található, melyek gépészeti rendszerei elkülönülnek, energetikailag különböző műszaki állapotúak és energiafelhasználásuk külön mérhető, akkor épületre – külön EMIT készítése szükséges. Az intézmény egyéb – pl.: gépjármű flottájában rejlő – energiamegtakarítási lehetőségeivel az EMIT nem foglalkozik.

Az esetek egy részében könnyen eldönthető, hogy egy adott épületre/épületegyüttesre mely szervezet készíti az EMIT-et. Más esetekben kérdéses lehet, hogy kell-e EMIT-et készíteni, és ha igen, akkor mely szervezet feladata ez. EMIT-et arra az épületre/épületegyüttesre kell készíteni, melynek a tulajdonosa és a használója is közintézmény, és közfeladat ellátását szolgálja. Az Ehat tv. alkalmazásában, annak 1. § 23. pontja szerint „közintézmény: a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlatkérő szervezet”. Az ajánlatkérő szervezeteket a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése határozza meg.

A tulajdonos lehet az állam, a helyi önkormányzat, de lehet maga a használó, vagy ezektől különböző, másik közintézmény is. Az intézkedési terv elkészítéséről és megküldéséről az épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetőjének kell gondoskodnia. Sok esetben nem egyértelmű, hogy mely szervezet felelős az épület üzemeltetéséért és fenntartásáért. Pl.: egy önálló költségvetéssel rendelkező intézmény (nevezzük „A” intézménynek) alapító okiratában fenntartóként van megjelölve egy másik intézmény (nevezzük „B” intézménynek). „A” intézmény köti általában a felújításokra vonatkozó szerződéseket, de a beszerzés lebonyolítását, a szerződés előkészítését „B” intézmény végzi, vagy közreműködik benne. A Nemzeti Energetikusi Hálózat nem vizsgálhatja, hogy „A” vagy „B” intézmény a felelős az EMIT elkészítéséért és megküldéséért. Erről az érintett intézményeknek kell döntenie, pl.: belső szabályzatuk alapján. Amennyiben egy közintézmény olyan épületet/épületrészt használ, amely nem közintézmény (itt: Kbt. szerinti ajánlatkérő) tulajdonában van, úgy nem kell az épületre vonatkozóan intézkedési tervet készíteni.

Előfordul, hogy egy épületet több közintézmény is használ. Ebben az esetben az alábbi főbb esetkörök lehetnek:

1. 1. • Az egyes, egymástól független szervezetek az épületnek/épületegyüttesnek egyes jól elkülönülő, elkülöníthető részeit használják/kezelik. Ha ez a fő energiaforrás(ok) tekintetében elkülönült mérőórákat is jelent, úgy el lehet tekinteni a főszabálytól, és ezen jól körülhatárolható épület(rész)enként is elfogadható az EMIT-ek elkészítése/benyújtása;
      • Ha közösek a meghatározó mérőórák (és jelenleg pl. arányosítással osztják meg a költségeket), de az épület(rész)ek egyébként elkülönülő jellegűek, úgy a minimális költségigényű beavatkozások egyike éppen az önálló „mérőórásítás” lehet. Elképzelhető, hogy ennek megvalósításáig közösen készítenek az érintett intézmények az adott épületre/épületegyüttesre EMIT-et, majd a szétválasztást követően később önállóakat;
      • Ha az épületben a használó intézmények eleve „mozaikosan” vannak elhelyezve és/vagy jellemzően nincsenek intézményenként szétválasztott mérőórák és az épület jellege miatt ezek nem is szétválaszthatóak és/vagy jelentősek a közösen használt épületrészek (pl. folyosók), úgy célszerűbb a főszabályt alkalmazva a közös használatú épületre egy EMITet – közösen – elkészíteni. Erről az érintettek egyezzenek meg; a Nemzeti Energetikusi Hálózat az EMIT készítésére vonatkozó belső megállapodást nem vizsgálhatja (de derüljön ki az EMIT-ből az összes érintett kiléte);
      • Amennyiben az utóbbi esetben is meghatározható egy olyan szervezet, amely a teljes épület üzemeltetéséért és fenntartásáért a (fő)felelős (akár a használók egyike, akár valamelyikük „felettes” üzemeltető szervezete, esetleg épp egy közös kezelő szerv), úgy célszerű e szerv feladatává tenni (pl. megállapodással) az EMIT készítését.

Az energiamegtakarítási intézkedési tervet készítő személy képzettségére vonatkozóan az Ehat. tv. és Ehat vhr. nem tartalmaz előírást, azonban célszerű, ha energetikában jártas szakember készíti, aki lehet az EMIT készítésére kötelezett intézménynél alkalmazott munkavállaló vagy szerződés keretében megbízott személy/vállalkozás. Ez utóbbi esetben is fontos, hogy a készítő és a megbízó együttműködjön az intézkedési terv elkészítése során, hiszen az intézkedési terv célja a közintézmények energiafelhasználásának optimalizálása. Ennek első lépése lehet egy jól átgondolt energiamegtakarítási intézkedési terv elkészítése, de a tervben szereplő intézkedéseket az épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezetnek kell végrehajtania.

5. Az EMIT módosításának lehetősége

Az energiamegtakarítási intézkedési terv öt évre készül. A végrehajtás során a körülmények változhatnak, és a terv módosítása válhat szükségessé. Például egy intézmény az akkori legjobb tudása szerint elkészíti az intézkedési tervét, majd később veszteség feltárást vagy energetikai auditot végeztet, ami alapján a megvalósítandó intézkedések és/vagy határidők és/vagy megtakarítások módosulnak. Ilyen esetben kérjük az EMIT módosítását, és a módosított változat megküldését a NEH iroda felé. Az is jellemző, hogy a közintézménynek egy évre vonatkozó üzleti terve van, és ezért problémásnak érzi öt évre előre felelőst rendelni az elvégzendő feladatokhoz. Ebben az esetben is öt évre vonatkozó intézkedési terv készítése szükséges, melyben a Beruházást nem igénylő rövidtávú beavatkozások, a Minimális ráfordítást igénylő beavatkozások és a Beruházással járó intézkedések táblázatokba vegyék fel azokat az intézkedéseket, melyeknél valószínűsíthető, hogy lesz rá forrás is. Azokat az intézkedéseket, melyek megvalósulása elfogadott üzleti terv hiányában nem vehető bizonyosra, jelöljék meg (pl.:*-gal), és kapcsoljanak hozzájuk megjegyzést arról, hogy a későbbiekben, az adott év elfogadott üzleti tervének függvényében ezek az intézkedések módosulhatnak. Azokat az intézkedéseket, melyeket energiamegtakarítás szempontjából célszerű lenne elvégezni a tervidőszakban, de valószínűsíthető, hogy saját forrásból nem tudja azt a közintézmény megvalósítani, a Forrás esetében (pályázat, támogatás) megvalósítandó beruházással járó intézkedések táblázatba kell felvenni.

Javasoljuk, hogy a megvalósításról szóló éves jelentés készítésekor vizsgálják meg azt is, hogy szükséges-e az EMIT módosítása. Amennyiben bármilyen okból módosulnak a tervezett energiamegtakarítási célú intézkedések (új intézkedés, beruházás tervezett, változik a határidő, módosul a becsült megtakarítás stb.), úgy kérjük az energiamegtakarítási intézkedési terv módosítását, aktualizálását, és megküldését az illetékes NEH iroda e-mail címére. A módosított EMIT megküldésére év közben is bármikor lehetőségük van.

Amennyiben a Nemzeti Energetikusi Hálózattal kapcsolatot tartó, vagy az intézkedési terv nyomon követéséért felelős személy vagy annak elérhetősége változik, úgy arról is szíveskedjenek tájékoztatni a NEH irodát.

6. Energiamegtakarítási intézkedési terv minta

Az energiamegtakarítási intézkedési tervet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által elkészített, és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon (enhat.mekh.hu) közzétett minta szerint kell elkészíteni. A minta az alábbi webcímen érhető el:

http://enhat.mekh.hu/index.php/2017/01/24/energiamegtakaritasi-intezkedesi-tervet-kellkesziteniuk-a-kozintezmenyeknek/

A Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáiba már beérkezett energiamegtakarítási intézkedési tervek az esetek jelentős részében formailag és tartalmilag hiányosak, és nem felelnek meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiahatékonysági tájékoztató honlapján elérhető mintának. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kért szakmai irányítói iránymutatás alapján a Nemzeti Energetikusi Hálózat energetikusának lehetősége van az intézkedési terv kijavítását/átdolgozását kérni, amennyiben az nem a MEKH honlapon elérhető minta szerint készült. Annak érdekében, hogy az elvárásoknak tartalmilag és formailag megfelelő, jól áttekinthető, és a későbbiekben feldolgozható tervek készüljenek, kérjük, hogy a tervek elkészítésénél jelen útmutató szerint járjanak el.

7. Az energiamegtakarítási intézkedési terv fejezetei

A mintadokumentum megadja az intézkedési terv felépítését, vázát, és segítséget nyújt a kitöltéséhez is.

Az EMIT az alábbi fejezetekből áll:

Vezetői összefoglaló

1. 1. 1. Az épület/épületegyüttes alapadatai
      2. Energiamegtakarítási intézkedési lehetőségek

2.1 Beruházást nem igénylő beavatkozások
2.2 Minimális ráfordítást igénylő beavatkozások
2.3 Beruházást igénylő intézkedések

1. 1. 3. Megvalósított intézkedések
      4. Megvalósítandó intézkedések meghatározása
      5. A végrehajtás nyomon követése
      6. MELLÉKLETEK

Kérjük, hogy az intézkedési terveket ennek a felépítésnek megfelelően készítsék el. Az alábbiakban részletezzük az egyes fejezetekkel kapcsolatos tudnivalókat.

        7.1.            Vezetői összefoglaló

A Vezetői összefoglaló az EMIT-ben szereplő információk lényegének rövidített, sűrített bemutatása. Az összefoglalóban szerepeljen egy rövid, lényegre törő bemutatása az épületnek/épületegyüttesnek, melyre vonatkozóan az EMIT készül. Itt fel lehet használni „Az épület/épületegyüttes alapadatai” fejezetben megfogalmazott szöveges bemutatását az épületnek. Mutassa be az energiamegtakarítási célokat, melyek akkor vannak jól meghatározva, ha reálisak, számszerűsítettek és határidőkhöz vannak rendelve. A fejezet fontos része a mintában is szereplő SWOT elemzés, amely felsorolja azokat a belső és külső tényezőket, amik segítik, illetve gátolják az energiamegtakarítási célok elérését (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, fenyegetések/veszélyek). Ezek átgondolása nagyon fontos része az EMIT készítésének. Egy kellő mélységű SWOT elemzés során felszínre kerülő információk segíthetnek a célok és a stratégia megfogalmazásában. Az erősségek olyan belső tényezők, melyek jól működnek, és segítenek az energiamegtakarítási célok megvalósításában (pl.: a vezetőség elkötelezettsége, homlokzati hőszigetelés megléte, pályázati tapasztalatok, energiafogyasztás rendszeres nyomon követése és elemzése, ISO 50001 Energiairányítási rendszer működtetése, szakmai kompetencia megléte). A gyengeségek olyan belső negatív tulajdonságok, melyek nem jól működnek és melyekkel tisztában kell lennünk azért, hogy szembe tudjunk nézni velük és javítani tudjunk rajtuk (pl.: mérések, illetve a fogyasztási adatok nyomon követésének hiánya, felhasználói szokások elemzésének hiánya, elavult gépészeti rendszer, hőszigetelés hiánya, megelőző karbantartás hiánya, szakmai kompetencia hiánya, energiatudatos magatartásformák hiánya). A lehetőségek olyan külső tényezők, melyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, segítenek a célok megvalósításában és kijelölik az irányokat is, ami felé elmozdulhatunk (pl.: pályázati források megszerzésének lehetősége, ESCO – Energy Saving Company – partner keresése, adókedvezmény igénybe vétele). A fenyegetések/veszélyek olyan negatív külső körülmények, melyeket nem tudunk befolyásolni és gátolják a célok megvalósítását, a lehetőségek kihasználását (pl.: lassú tulajdonosi hozzájárulás, nincs olyan nyitott pályázat, amit a céljaihoz igénybe tud venni, kivitelezési költségek jelentős növekedése).

A Vezetői összefoglaló fejezetben is szerepeltetni kell a „Megvalósítandó intézkedések meghatározása” fejezetben felsorolt intézkedéseket, ugyanolyan táblázatos formában és tartalommal, mint ott.

Továbbá itt kell megadni a Nemzeti Energetikusi Hálózat felé a kapcsolattartó személy, valamint az energiahatékonysági eredmények nyomon követéséért felelős személy/személyek nevét. Kérjük, hogy a kapcsolattartók, a nyomon követésért és a végrehajtásért felelős személyek szervezeti egységét, beosztását is adják meg itt. A kapcsolattartók esetén e-mail és telefonos elérhetőséget is kérünk. Amennyiben a kapcsolattartóknál és felelősöknél az adatok változnak, úgy kérjük, hogy ezt e-mailben jelezzék a Nemzeti Energetikusi Hálózat felé.

        7.2.            Az épület/épületegyüttes alapadatai

Az épület/épületegyüttes alapadatai fejezet tartalmazza az épület/épületegyüttes lényegre törő szöveges bemutatását, szerkezeti és gépészeti leírását, műszaki állapotának ismertetését, valamint az épület/épületegyüttes alapadatait és műszaki alapadatait táblázatos formában. A szöveges bemutatásnál ki kell térni a használati komfortot rontó állapotokra (pl. túlfűtött és alul fűtött épületrészek fennállására). A műszaki alapadatok táblázatos megadásánál is kérjük beírni az egyes elemek állapotára vonatkozó releváns információt. Amennyiben készült energetikai tanúsítvány vagy energetikai audit az épületre vonatkozóan, akkor az ezek szerinti alapadatok, főbb megállapítások, fejlesztési javaslatok rövid bemutatása is szükséges. Ez esetben kérjük a meglévő tanúsítványnak, auditnak az intézkedési tervhez mellékletként történő csatolását.

Több épületből álló épületegyüttes esetén javasolt az épületeket alpontokban ismertetni, mely tagolást az intézkedéseket bemutató fejezeteknél (2. Energiamegtakarítási intézkedési lehetőségek, 3. Megvalósított intézkedések és 4. Megvalósítandó intézkedések meghatározása) is javasolt megtartani. Ez esetben a beazonosíthatóság érdekében szükség lehet a telephely helyszínrajzára is, az épületek betűjeles vagy számozott megkülönböztetésével, amit az egyes épületek alapadatainál is kérünk feltüntetni.

Kérjük, hogy ebben a fejezetben adják meg az épület/épületegyüttes éves energiafelhasználását is minden, az épület üzemeltetéséhez kapcsolódóan használt energiahordozóra (villamosenergia, földgáz, távhő, biomassza, szén, PB-gáz stb.), a mérőórán vagy a számlán szereplő mértékegységben kifejezve. Az energiafogyasztási adatokat legalább a készítés évét megelőző évre vonatkozóan, amennyiben több évre visszamenően rendelkezésre állnak, úgy a készítést megelőző 3 évre vonatkozóan kérjük szerepeltetni. Amennyiben az épületet több intézmény használja, és nincs külön mérőórájuk, úgy az energiafelhasználás megosztásáról is kérünk tájékoztatást.

        7.3.            Energiamegtakarítási intézkedési lehetőségek

Az Energiamegtakarítási intézkedési lehetőségek fejezet célja, hogy a terv készítője vegye számba az összes lehetőséget, mellyel energiamegtakarítás érhető el az adott épület/épületegyüttes üzemeltetése során, az alábbiak szerint csoportosítva:

1. 1. • beruházást nem igénylő beavatkozások
      • minimális ráfordítást igénylő beavatkozások
      • beruházást igénylő intézkedések

A mintadokumentum mindegyik csoportra példaként felsorolja azokat az intézkedéseket, melyek átgondolása javasolt. Meg kell vizsgálni, hogy a példaként felsorolt beavatkozások/intézkedések közül melyek azok, amelyek az adott épület/épületegyüttes vonatkozásában értelmezhetőek és energiamegtakarítást eredményezhetnek. Amennyiben egy intézkedést már megvalósítottak (pl.: helyiségenkénti hőmérséklet szabályozás) vagy bevezettek (pl.: tervszerű megelőző karbantartás), akkor az már nem jelent további energiamegtakarítási intézkedési lehetőséget. A mintadokumentumban felsorolt intézkedések közül az adott épület esetében releváns intézkedéseket kérjük itt felsorolni, a megadott bontásban: beruházást nem igénylő beavatkozások; minimális ráfordítást igénylő beavatkozások; beruházást igénylő intézkedések. Amennyiben a mintadokumentumban felsoroltakon kívül további energiamegtakarítási intézkedési lehetőséget is azonosít az intézmény, úgy azokat is kérjük itt szerepeltetni.

A felsorolt intézkedésekhez/beavatkozásokhoz becsült éves energiamegtakarítást kell rendelni, amit a mérőórán vagy a számlán szereplő mértékegységben kell megadni. Ezzel kapcsolatban a 9. A várható energiamegtakarítások meghatározása fejezetben írunk.

        7.4.            Megvalósított intézkedések

A Megvalósított intézkedések fejezetben az előző öt évben végrehajtott energiahatékonysági intézkedéseket kell felsorolni. Az egyes megvalósított intézkedésekhez kapcsolódóan szerepeljen itt az intézkedés szöveges ismertetése, az intézkedés megvalósításának időpontja és az intézkedéssel megvalósított mért, vagy – amennyiben nem állnak rendelkezésre mérések – becsült megtakarítás mértéke. Mindenképpen cél, hogy a megtakarítást mérések is igazolják. Pályázaton elnyert támogatásból megvalósuló fejlesztés esetében ez elvárás is szokott lenni. Beruházásoknál azt is kérjük itt megadni, hogy milyen forrásból valósult meg (saját költségvetés, központi költségvetésből nyújtott támogatás, operatív programokból nyújtott támogatás stb.). A fejlesztések főbb adatainak megadása mellett a pozitív vagy negatív tapasztalatok rögzítése is szükséges. Pl.: pozitív tapasztalat, ha a korszerűsítés után a mért megtakarítás eléri vagy meghaladja az előzőleg számított vagy becsült megtakarítást, vagy javult az épület használóinak komfortérzete; negatív tapasztalat, ha a fejlesztés után a mért megtakarítás nem éri el az előzőleg számított vagy becsült értéket, romlott az épület használóinak komfortérzete vagy penészesedés jelent meg az épületben, stb. A fűtési energiafelhasználást – és így a megtakarítást is – jelentősen befolyásolja a fűtési időszak átlaghőmérséklete. Ezért az előzetesen kalkulálttól eltérő valós fűtési energiamegtakarítást – többek között – az átlagostól eltérően hideg vagy meleg tél is okozhatja.

        7.5.            Megvalósítandó intézkedések meghatározása

A Megvalósítandó intézkedések meghatározása fejezetben a tárgyévben, és az azt követő négy évben megvalósítani kívánt beavatkozásokat/intézkedéseket kell felsorolni, az alábbiak szerint csoportosítva, és csoporton belül a megvalósítás tervezett időpontja szerint sorrendbe rendezve.

1. 1. • beruházást nem igénylő rövidtávú beavatkozások
      • minimális ráfordítást igénylő beavatkozások
      • beruházással járó intézkedések
      • forrás esetében (pályázat, támogatás) megvalósítható beruházással járó intézkedések

A felsoroltak közül az első három kategóriába tartozó beavatkozásoknál/intézkedéseknél meg kell határozni a becsült éves megtakarítást a mérőórán vagy a számlán szereplő mértékegységben (kWh, MJ, m³, GJ), továbbá határidőt és felelős személyt kell rendelni a beavatkozáshoz/intézkedéshez. A negyedik kategória esetén – mivel ennek megvalósulása feltételes – csak a becsült éves megtakarítást szükséges megadni.

A fejlesztési intézkedések megvalósítási sorrendjének meghatározásakor a rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrások mellett a műszaki szempontokat is figyelembe kell venni. A sorrendiségnek jelentősége van, ugyanis az egymásra épülő intézkedések nem megfelelő megvalósítási sorrendje többletköltséget eredményezhet. Például az épület külső hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét és a gépészet felújítását leggazdaságosabban egy komplex felújítás keretében lehet elvégezni. Erre azonban az esetek jelentős részében nincs lehetőség. A helyes sorrend ilyen esetben az lenne, hogy először csökkentjük az épület hőigényét külső hőszigetelés és nyílászáró csere megvalósításával, és egy következő fázisban, a már lecsökkent hőigényre méretezve végezzük el a gépészeti felújítást. Azonban ez sem mindig megvalósítható, mert elképzelhető, hogy a kazán cseréje halaszthatatlan, és a külső hőszigetelésre nincs lehetőség a kazáncsere előtt. Ezért optimumra törekedve, a műszaki állapotok és a lehetőségek figyelembevételével kell a sorrendiséget meghatározni.

A megvalósítandó intézkedéseket röviden ki kell fejteni. A túl általános megfogalmazás helyett konkrétumokat kérünk itt felsorolni (pl.: a világítási eszközök korszerűsítése helyett a hagyományos izzók 50%-nak LED izzóra történő cseréje).

Általánosságban elmondható, hogy a műemléki védelem alatt lévő épületek kivételével minden olyan régebbi építésű érintett épület esetében, melyen a közelmúltban nem történt lényeges energiahatékonysági korszerűsítés, hosszú távon célszerű az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 6. mellékletében meghatározott közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje szerinti felújítást célul kitűzni, mely általában külső hőszigeteléssel, a nyílászárók cseréjével, a gépészeti rendszerek korszerűsítésével és megújuló energia használatával együttesen valósítható meg. Amennyiben a közintézmény ezt saját költségvetéséből nem tudja megvalósítani – ami az esetek többségében fennáll – akkor az ehhez szükséges beruházásokat a Forrás esetében – pályázat, támogatás – megvalósítandó beruházással járó intézkedések között javasoljuk felsorolni.

Az ebben a fejezetben szerepeltetett megvalósítandó intézkedéseket kell felsorolni az energiamegtakarítási intézkedési terv elején, a Vezetői összefoglalóban is.

        7.6.            A végrehajtás nyomon követése

A végrehajtás nyomon követése fejezetben kell bemutatni az intézkedések megvalósításának eredményeképpen elért energiamegtakarítás nyomon követésének kereteit. Mely szervezeti egységnél ki/kik a felelősök a nyomon követésért, milyen gyakorisággal, milyen teljesítményeket, milyen adatokon keresztül követnek.

Az energiamegtakarítás nyomon követéshez elengedhetetlen az energiafogyasztási adatok nyilvántartása havi szinten, a leolvasott mérőállások alapján, valamint a megtakarítások számításához viszonyítási alapot képező referencia év (jelen esetben a terv készítését megelőző naptári év) fogyasztási adatainak ismerete. Itt kell bemutatni azt is, hogy az épület/épületegyüttes energiafogyasztását hogyan mérik (pl.: egy energiahordozóra egy vagy több mérőóra van, ha vannak: almérők, okos mérés) és dokumentálják, továbbá az adatokból milyen teljesítmény mutatókat képeznek.

Jelenleg még nem áll rendelkezése az Ehat. tv. 11/A. § c) pontja szerinti online felület, ahol az intézmények havonta be tudják jelenteni az energiafogyasztásukat. Ettől függetlenül az energiafogyasztásnak a mérőállások alapján történő rendszeres havi rögzítése szükséges az összes energiahordozóra, melyet az épületben használnak. Amennyiben erre nincs kialakult gyakorlat az intézménynél, úgy javasolt a BFKH honlapján elérhető fogyasztás nyilvántartó táblázatok használata. A táblázatok megküldése a Nemzeti Energetikusi Hálózat fővárosi irodáitól is igényelhető e-mailben.

        7.7.            Mellékletek

Amennyiben rendelkezésre állnak, úgy az alábbi mellékleteket is csatolni kell az energiamegtakarítási intézkedési tervhez:

1. 1. • Épületenergetikai tanúsítványok másolatai
      • Egyéb veszteségfeltárások dokumentumai
      • Tervezett szemléletformálási akciók
      • Fotódokumentáció
      • Az intézkedési terv elkészítésében közreműködő szakemberek felsorolása

Ha nem áll rendelkezésre a felsorolt dokumentumok valamelyike, akkor ezt kérjük itt jelezni, vagy az erről szóló nyilatkozatot mellékelni.

A fotódokumentáció mutassa be az épületet jelenlegi állapotát: homlokzatát, nyílászáróit és gépészeti rendszereit.

Az épület használóinak szemléletformálásához a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal energiahatékonysági tájékoztató honlapján található módszertan nyújt segítséget, mely az alábbi webcímen érhető el:

http://enhat.mekh.hu/index.php/2017/01/30/kozintezmenyt-hasznalok-energiahatekonysagiszemleletformalasa/

8. Éves jelentés az EMIT végrehajtásáról

Az Ehat. tv. 11/A. § b) pontja szerint az energiamegtakarítási intézkedési tervet végre kell hajtani, és a teljesítésről évente jelentést kell készíteni. A jelentést a tárgyévet követő év március 31-ig kell megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat illetékes irodája felé. Az éves beszámoló célja, hogy az üzemeltetésért felelős szervezet az energiahatékonysági intézkedéseket tervszerűen, ütemezve valósítsa meg, valamint hogy lehetővé tegye az előrehaladás figyelemmel kísérését. Az EMIT végrehajtásáról szóló jelentésre még nem készült minta. Az éves jelentést, ugyanúgy, mint az EMIT-et épületre/épületegyüttesre vonatkozóan kell elkészíteni. Amennyiben az intézmény 2017-ben készített és beadott EMITet, úgy a 2018. március 31-ig benyújtandó jelentésben a 2017. év folyamán megvalósított intézkedésekről kell beszámolnia. A jelentésben kérjük felsorolni és röviden kifejteni az előző naptári évben megvalósított intézkedéseket, megvalósulásuk dátumát és a mért vagy becsült éves energiamegtakarítás mértékét táblázatos formában, az EMIT-nél is alkalmazott bontásban (beruházást nem igénylő, minimális ráfordítást igénylő, beruházást igénylő, támogatással megvalósult). Beruházásnál azt is kérjük megadni, hogy milyen forrásból valósult meg (saját költségvetés, központi költségvetésből nyújtott támogatás, operatív programokból nyújtott támogatás stb.). A megvalósult intézkedések szöveges ismertetése és azok főbb adatainak rögzítése mellett a pozitív és negatív tapasztalatok rögzítése is szükséges. Amennyiben az EMIT-ben szereplő megvalósítandó intézkedések nem vagy csak részben teljesültek, úgy kérjük, hogy a jelentésben ezt indokolják.

Az Ehat. tv. külön is említi, hogy az éves jelentésben az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról is be kell számolni.

A jelentésben kérjük szerepeltetni az épület üzemeltetéséhez kapcsolódó, tárgyévi és a tárgyévet megelőző évi energiafogyasztást is, minden energiahordozóra, havi bontásban.

A beszámolóhoz mellékletként kérjük, hogy csatolják a megvalósult beruházásokról készített fotódokumentációt (előtte és utána állapotról), valamint amennyiben rendelkezésre állnak, akkor a megvalósult beruházásokhoz kapcsolódó energiahatékonysági számításokat is.

9. A várható energiamegtakarítás meghatározása

Az éves megtakarítás előrejelzése sok esetben nem egyszerű feladat. Törekedni kell arra, hogy minél pontosabb becslést adjanak az intézkedés eredményeképpen elérendő éves energiamegtakarításra, de pontos becslés az intézkedések egy részénél csak az aktuális energiafogyasztás részletes elemzésével és bonyolult energetikai számításokkal végezhető. Sok olyan intézkedés is van, melyek energiamegtakarításra gyakorolt hatása csak igen nagy bizonytalansággal becsülhető.

Bizonyos intézkedések esetén egy egyszerű módszer a várható éves energiamegtakarítás %os becslése, majd a becsült %-ot a referencia energiafelhasználással megszorozva a becsült energiamegtakarítás meghatározása, az energiahordozó fajtájától függő mértékegységben (villamos energia: kWh, földgáz: m³ vagy MJ, távhő: GJ). Ez a módszer alkalmazható pl.: egy szemléletformálási akció eredményeképpen várható energiamegtakarítás becsléséhez. A közintézmény kampányjellegű és időszakonként ismétlődő tájékoztatással, oktatással tervezi elérni az energiatudatos épülethasználati szokások kialakítását, mellyel becslése szerint éves szinten 3%-kal csökkenthető a villamos energia és a földgáz fogyasztás is. Ez esetben a becsült villamosenergia megtakarításnál nem 3%-ot, hanem a mért éves villamosenergia felhasználás 3%-át kérjük az intézkedés mellett megadni kWh mértékegységben, valamint ugyanígy, a becsült éves földgáz energia megtakarításnál a mért éves földgáz felhasználás 3%-át kérjük megadni, m³ vagy MJ mértékegységben. Ebben a példában a becslés bizonytalansága nagy, és az intézkedéssel elért megtakarítás méréssel történő igazolása sem egyszerű. Ettől függetlenül szemléletformálást szinte minden esetben javasolt tervezni, mert a tapasztalatok alapján a használati szokások pozitív irányú változtatásával jelentős energiamegtakarítás érhető el.

Vannak olyan intézkedések, melyeknél szintén %-osan lehet becsülni a megtakarítást, de nem az összes energiahordozót és nem a teljes fogyasztást érinti az intézkedés. Ilyen lehet például a fűtési menetrend kialakítása, melynek során azokban az időszakokban, amikor nem használják az épületet, vagy annak egy részét, alacsonyabbra állítják a belső hőmérsékletet. Ehhez persze szükséges programozható termosztátok alkalmazása. Vegyük azt a példát, hogy minden nap, a fűtési idő felében –  17 órától másnap 5 óráig, amit nevezzünk takarékos időszaknak – a beállított belső hőmérsékletet 21 °C-ról 17 °C-ra csökkentik az épületben, ami által a takarékos időszakban kialakuló átlaghőmérséklet, figyelembe véve a lehűlési és felfűtési periódust is, 19 °C lesz. Mivel 1 °C hőmérséklet csökkentés kb. 6% fűtési energiamegtakarítást eredményez, ezért a fenti intézkedéssel kb. 6% fűtési energia megtakarítás érhető el. Ennél a példánál maradva, amennyiben a fűtés és a használati melegvíz előállítás is földgáz tüzelésű kazánnal történik, úgy először meg kell becsülni, hogy a felhasznált földgáz milyen arányban fordítódik használati melegvíz előállításra és milyen arányban fűtésre, és a fűtésre használt földgáz energia 6%-a lesz a becsült éves megtakarítás (m³ vagy MJ mértékegységben megadva). A napi fűtési menetrend kialakításával leginkább nagy hőveszteségű (hőszigeteletlen, vagy nem megfelelő hőszigetelésű, a követelményeknek nem megfelelő nyílászárójú) és alacsony hőtehetetlenségű  (az épület fajlagos hőtároló tömege szerint könnyűnek minősülő) épületek esetén lehet jelentős energiamegtakarítást elérni.

Egyszerűen becsülhető a világításkorszerűsítéssel elérhető éves energiamegtakarítás. A régi világítótestek új, energiatakarékos világítótestekre történő cseréjekor a régi és az új eszközök teljesítményének különbsége és a becsült éves működési idő szorzataként számolható az energiamegtakarítás. Amennyiben a világítás korszerűsítés a világítási rendszer programozott működtetését vagy jelenlét érzékelők felszerelését jelenti, úgy nem a teljesítmény, hanem az éves működési idő fog változni. Ekkor az érintett eszközök összes teljesítményének és a fejlesztés előtti és utáni átlagos éves működési idők különbségének szorzataként számolandó az éves energiamegtakarítás, amit kWh mértékegységben kell megadni. Régebbi nem energiatakarékos elektromos berendezések új, energiatakarékos berendezéssel történő kiváltása esetén is hasonlóan becsülhető az energiamegtakarítás régi és az új eszközök műszaki adatlapjain vagy az energiacímkén található teljesítmény, illetve fogyasztás adatok és a becsült éves használati idők, illetve használati ciklusok száma alapján.

Az épületszerkezeteket vagy a gépészeti rendszereket érintő beruházásokkal elérhető megtakarítások a jelenlegi állapotra és a fejlesztés utáni állapotra készült részletes energetikai számításokkal igazolhatók. Amennyiben az épületre készült már energetikai audit, energetikai tanúsítvány, energetikai korszerűsítésre vonatkozó tervdokumentáció vagy pályázati dokumentáció, úgy az abban szereplő adatok segítséget nyújthatnak egy adott beruházással elérhető megtakarítás megadásához. Általánosan érvényes számokat, százalékokat nem lehet mondani, hiszen nagyban függ az épület és a gépészeti rendszerek jelenlegi adottságaitól, állapotától, valamint a használati szokásoktól, hogy egy adott korszerűsítéssel mekkora energiamegtakarítás érhető el. Amennyiben az épületre vonatkozóan energetikai számítások nem állnak rendelkezésre, a becsült megtakarítás meghatározásához segítséget nyújthat például az Interneten elérhető A gazdaságos felújítás című anyag (2013., Belügyminisztérium).

Fontos megkülönböztetni az energetikai tanúsítványt az energetikai audittól. Az energetikai tanúsítvány alapvető célja, hogy az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 TNM rendeletben előírt számítási módszertan alapján értékelje az épület összesített energetikai jellemzőjét, a követelményértékhez képest. Az energetikai audit során viszont olyan modellt szükséges felállítani, amely a valós fogyasztással összhangban van, így tényszerű felmérésen és értékelésen alapuló részletes veszteségfeltárásra épül. Gyakran előfordul, hogy az energetikai tanúsítványhoz készített energetikai számítás szerinti éves energiafogyasztás lényegesen különbözik a valós, mért energiafogyasztástól. Ennek oka elsősorban az, hogy az energetikai tanúsítványhoz végzett számítás – a 7/2006. TNM rendeletnek megfelelően – standard fogyasztói szokásokkal számol, és nem veszi figyelembe a valós használatot, valamint sok esetben alkalmaz nem egyedileg és nem részletesen felmért, becsült jellemző paramétereket, amelyek a gyakorlatban esetenként akár jelentősen is eltérhetnek a valós állapottól. A fentiek miatt a meglévő és a fejlesztés utáni állapotra készült energetikai tanúsítványok alapján számolt megtakarítás – különösen abban az esetben, ha a tanúsítvány adataival számolt éves energiafelhasználás lényegesen különbözik a valós, mért energiafelhasználástól – helytelen eredményre vezethet, ezért a megtérülési idő számolt értéke is félrevezető lehet, ami adott esetben a beruházás megvalósításáról szóló döntést is befolyásolhatja. Főleg nem alkalmazható a megtakarítás számítására az energetikai tanúsítvány összesítő lapján is szereplő összesített energetikai jellemző, más néven fajlagos primer energiafogyasztás. Ez ugyanis az ún. primer energia átalakítási tényezőkkel súlyozott értékekkel számított mutató.

A fentiek alapján érzékelhető, hogy az intézkedések és beavatkozások optimális sorrendjének és az elérhető megtakarításoknak a meghatározása komoly szakértelmet igénylő feladat. Ezért javasolt, hogy amennyiben még nem készült az épületre vonatkozó energetikai audit, úgy a kisebb ráfordítást igénylő beavatkozások egyike éppen annak elkészíttetése legyen.

10.Összefoglalás

A fentieket összefoglalva kérjük, hogy az energiamegtakarítási intézkedési terv készítésénél az alábbiakra kiemelten figyeljenek.

Amennyiben az EMIT-et megbízott személy vagy vállalkozás készíti, abban az esetben is szükséges az EMIT benyújtására kötelezett és az EMIT készítőjének együttműködése.

Az EMIT-et épületre/épületegyüttesre kell készíteni, nem elfogadható az, ha egy közintézmény a különböző telephelyeken lévő épületeire egy közös EMIT-et készít.

Amennyiben egy telephelyen lévő, több épületből álló épületegyüttesre egy intézkedési terv készül, az alapadatokat és az intézkedéseket ebben az esetben is épületenként külön-külön kell megadni.

Az EMIT felépítése pontosan feleljen meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal honlapján közzétett mintának.

Az EMIT-ben a becsült megtakarításokat a mérőórán vagy a számlán szereplő mértékegységben kell megadni, melléírva a mértékegységet is (a becsült megtakarítás %-ban történő megadása nem elfogadható).

Ahol a minta előírja, ott legyen megadva határidő és felelős személy is az intézkedésekhez.

Az épület/épületegyüttes alapadatai fejezetben szerepeljen az épület/épületegyüttes éves energiafogyasztása is legalább a készítés évét megelőző évre vonatkozóan, minden használt energiahordozóra. Amennyiben rendelkezésre állnak, úgy az energiafogyasztási adatokat a készítés évét megelőző három évre vonatkozóan kérjük itt megadni.

Amennyiben az épületre még nem készült energia audit, úgy javasolt annak elkészíttetése. Az audit eredménye elképzelhető, hogy módosítja a tervezett intézkedéseket és becsült megtakarításokat. Ez esetben kérjük az EMIT módosítását és megküldését a NEH irodának.

A Nemzeti Energetikusi Hálózattal kapcsolattartó személy megadásánál szerepeljen a kapcsolattartó szervezeti egysége, beosztása, e-mail címe és telefonos elérhetősége is.

Az energiamegtakarítási intézkedési tervet a készítés évének január 1-től számított 5 évre kell készíteni, és a készítés évében március 31-ig benyújtani az illetékes NEH irodának. A benyújtás elektronikusan történjen a NEH iroda, vagy a NEH irodánál jelzett energetikus ügyintéző e-mail címére megküldve. Az intézkedési terv aktualizált változatának megküldésére bármikor van lehetőség.

Amennyiben a közintézmény az intézkedési tervet, illetve az éves jelentést 2018. március 31-ig nem küldte meg az illetékes NEH irodának, úgy kérjük mielőbb gondoskodjon elkészítéséről és az illetékes NEH iroda felé történő megküldéséről.

1. 2018. május

forrás: Útmutató_EMIT_készítéshez_v1pont 0_20180502.pdf (kormanyhivatal.hu)